Módszer leírása
A hallgatói szakértői értékelés – angolul peer review vagy peer assessment – olyan tanulásszervezési módszer, amelynek során a diákok egymás munkáját értékelik előre meghatározott szempontok alapján és építő visszajelzéseket adnak egymásnak.
Lépések
1. Feladat kijelölése és értékelési szempontok meghatározása
2. Hallgatók felkészítése a peer review-ra
A feladat kitűzése után a hallgatók elkészítik a saját munkájukat a megadott határidőre. Ebben a szakaszban még “hagyományos” módon, önállóan dolgoznak a diákok a projekten vagy beadandón.
Miután a hallgatók leadták a munkájukat, az oktató (vagy a tanulásmenedzsment-rendszer, pl.: Moodle, Canva stb.) kiosztja azokat értékelésre. A párosítás lehet véletlenszerű vagy előre tervezett (pl. minden hallgató 1–2 munkát kap). A korrekt és őszinte visszajelzés érdekében célszerű anonim értékelést alkalmazni.
A hallgatók a megadott szempontrendszer alapján értékelik egymás munkáját. A hangsúly a rövid, szöveges, fejlesztő visszajelzésen van: mi az erősség és miben érdemes tovább fejlődni. Az értékelés elemző, kritikai gondolkodást igényel és a saját tanulást is mélyíti. Fontos a tiszteletteljes, támogató hangnem következetes érvényesítése.
Az elkészült visszajelzések az oktató közvetítésével vagy digitális felületen eljutnak a munkák készítőihez. Ez történhet elektronikus úton (pl. a tanulásmenedzsment-rendszeren keresztül automatikusan megkapják), vagy személyesen az órán. Fontos időt hagyni a diákoknak, hogy átgondolják és feldolgozzák a kapott visszajelzéseket. Érdemes akár megbeszélést vagy konzultációt is beiktatni: például kisebb csoportokban átbeszélhetik a hallottakat/olvasottakat, feltehetik kérdéseiket az értékelőiknek (ha nem anonim a folyamat), vagy együtt kereshetnek megoldást a felvetett problémákra. Ez segít tisztázni az esetleges félreértéseket. Az oktató ebben a szakaszban figyelemmel kísérheti a diskurzust, szükség esetén moderálhatja a beszélgetést és visszajelzést adhat a visszajelzésekre, kiemelve a jó gyakorlatokat vagy rávilágítva, hol lehetne pontosabban fogalmazni. A hallgatók így megtanulnak különbséget tenni a valóban hasznos visszajelzés és a felszínes megjegyzések között, ami hozzájárul értékelési készségeik csiszolásához.
Ha a peer review folyamatot formatív, fejlesztő célzattal alkalmazzuk, akkor célszerű lehetőséget adni a hallgatóknak a javításra. Miután megkapták társaik véleményét, a hallgatók készíthetnek egy módosított verziót a munkájukból, beépítve a hasznos javaslatokat. Bizonyos e-learning rendszerek támogatják ezt a ciklust: az oktató újra megnyithatja a beadási fázist, hogy a hallgatók feltölthessék a javított munkát, majd akár egy ismételt értékelési kört is indíthat, ahol ellenőrizheti, sikerült-e a javítás.
A folyamat végén az oktató röviden összegzi a tapasztalatokat és kiemeli a tipikus tanulságokat. Visszajelzést adhat magára a peer review-ra is, pl. a hallgatói értékelések minőségére, ezzel erősítve a felelős értékelői szerepet. Érdemes a hallgatókat is rövid reflexióra kérni arról, mit tanultak az értékelésből és hogyan tudják ezt a jövőben hasznosítani.
Források:
- A Practical Review for Implementing Peer Assessments Within Teams - PMC
- Frontiers | Peer assessment to promote self-regulated learning with technology in higher education: systematic review for improving course design
- https://files.eric.ed.gov/fulltext/EJ1459597.pdf
Hasonló módszerek
Adott hallgatói csoport megismerésének fontos része az adott tantárgyban meglévő ismereteiknek a feltárása.
Pedagógiailag ennek óriási jelentősége van, hiszen az oktató kurzustervezési és óratervezési munkáját ez erősen meghatározza és befolyásolja. Az előzetes tudás feltárásának célja tehát egyrészt az, hogy az oktató a kurzus tartalmát a jelenlévő csoport tudásához igazítsa. Másrészt pedig az, hogy hallgató ne lemaradással kezdje meg a kurzuson végzett tanulmányait, hiszen azonnal demotivált lesz, ha már a kurzus elején nem érti az új ismereteket.
Ezen tesztek esetében javasolt a rövid, egyszerű, lényegi kérdéssor összeállítása. Hiszen egy ilyen típusú tesztet diagnosztizálási céllal készítünk, hogy megtudjuk, a hallgatók rendelkeznek-e az adott képzés/tananyag elsajátításához szükséges előzetes elméleti és/vagy gyakorlati ismeretekkel, gondolkodási műveletekkel.
Az előzetes tudást mérő tesztre általában nem adunk minősítő értékelést, mert elsősorban nem az osztályozás vagy a pontszerzés a célja, hanem az, hogy megmutassa – oktatónak és hallgatónak egyaránt – az éppen aktuális állapotot, amelyet kiindulási alapnak tekinthetünk a tanítási-tanulási folyamat elején. Ugyanakkor beépíthető a kurzusba egy előzetes tudást mérő teszt úgy is, hogy a hallgató mégis érdekelt legyen annak megírásában.Erre ad példát a képen látható szöveg.
A kiindulási szint, azaz az előzetes tudás felmérése segítséget nyújt abban, hogy
- azonosíthassuk a csoport erősségeit és fejlesztendő területeit;- előzetesen mért tudásszintek alapján csoportba sorolhassuk a hallgatókat bizonyos feladatok elvégzéséhez;- az eredmények alapján az oktatási tartalom jobban igazítható legyen a csoport igényeihez;- a hallgatók felismerjék, hogy mely területeken van szükségük fejlődésre.
Kivitelezése történhet papíralapon is, de egyszerűbb online eszközök segítségével megvalósítani, hiszen ezek azonnali kiértékelést és visszacsatolást is adnak: - online teszt az egyetemi LMS rendszerben - Google/Microsoft Űrlap.
Az infografika egy illusztráció, a szöveg és a kép együttes alkalmazása, amelynek célja minden esetben az információközlés.A jó infografikának három lényeges összetevője van:(1) a nyers adat, azaz az információ, amit tartalmaz (adatelemzés); (2) az üzenet, amit át akarunk adni vele (kommunikáció); (3) a vizuális megjelenítés (dizájn), ami esztétikai értékkel bír, valamint könnyen és gyorsan befogadhatóvá teszi az adatokat.
A kurzus típusától függően különböző fajta infografikákat érdemes készítettni a hallgatókkal: - idegennyelvi órán készíthet a hallgató infografikát nyelvtani szabályokról - ez a folyamat- vagy magyarázó típusú infografika. Ebben az esetben a nyelvtani tudnivaló vizualizált formában való megjelenítésétől azt várjuk, hogy könnyebben megjegyezhető a hallgatók számára. - szakmai alapozó tárgyak esetében sokszor találkoznak a hallgatók számadatokkal, összefügésekkel, tendenciák bemutatásával, így ebben az esetben az adatvizualizáció típusú infografika készítése ajánlott hallgatói feladatként. - azokon a készségfejlesztő vagy akár szakmai kurzusokon, ahol a hallgatóknak olvasniuk kell primer vagy szekunder kutatási eredményeket egy-egy esettanulmány, cikk formájában, ott a legkézenfekvőbb azt a kreatív feladatot adni, hogy a cikk feldolgozását egy összetett infografika formájában jelenítsék meg.
Minta hallgatói feladat: Válassz ki a https://www.ksh.hu/stadat oldalról egy témát, ami érdekel és ami a kurzus témaköreinek egyikéhez is kapcsolódik! Készíts a témáról adatvizualizáció típusú infografikát, amelyben min. 2 adatsor szerepel! Mielőtt nekiállsz az infografika szerkesztésének, tervezd meg azt: (1) Röviden és tömören fogalmazd meg az üzenetet! (2) Válaszd ki a legfontosabb adatokat, amiket meg akarsz jeleníteni! (3) Válaszd ki a színvilágot, a betűtípust, a grafikai elemeket! Ügyelj arra, hogy a jó infografikának van eleje, közepe és vége, mint egy jó történetnek. A megvalósításhoz ajánlott a https://piktochart.com vagy a https://canva.com oldal. Az infografikát mentsd el pdf formátumban és töltsd fel a CoSpace-re/Moodle-re!
Felhasznált irodalom: - Papp-Danka, A. & Tóth, K. (2024). KREATÍV HALLGATÓI FELADATOK DIGITÁLIS KÖRNYEZETBEN: Kompetenciafejlesztési lehetőségek biztosítása a hallgatói feladatkiírásokban. In: Géring, Zs. (szerk.) Digitalizáció a felsőoktatásban: FHERC tanulmánykötet I. pp. 60-74. - https://ksh.hu
A módszer eredetileg amerikai üzleti iskolákból és a vállalati képzések világából ered. Egyéni vagy csoportos feladat, amely kreatív problémamegoldást ösztönöz. Az oktató – a hallgatói csoport előzetes ismereteire szabott – komplex problémát mesél el, azonban a probléma lehetséges megoldásait nem mondja el. A történet befejezése a hallgatók feladata: egyéni vagy csoportmunkában. A módszer fejleszti a hallgatók figyelemkoncentrációját, lényeglátási képességét, problémamegoldó képességét, és mozgósítja a hallgatók által már elsajátított elméleti fogalmi készletet.
A történet bármilyen üzleti, vállakozási, turisztikai, pedagógiai, pszichológiai, művészeti problémát felvázolhat, de a probléma megoldását nem adja meg. A hallgatói feladat a történet befejezése olyan összefüggő szakmai fogalmak használatával, melyek a kurzus és a kötelező irodalom részét képezték.A módszer alkalmazható órai feladatként - szóbeli megoldással;órai feladatként - írásbeli beadandóval;teszt- vagy vizsgafeladatként, hiszen a hallgatók tudásának mérésére/értékelésére is alkalmas.
Alkalmazásának egy lehetséges forgatókönyve:
lépés: A feladat ismertetése a
hallgatókkal órán.lépés: A befejezetlen történet
felolvasása az oktató által, 3-5 percben.lépés: Hallgatói csoportmunka (a történet
befejezéséről, a problémamegoldásról egy jegyzet készítése írásban, megadott
időintervallumban).lépés: A hallgatói jegyzetek
bemutatása/prezentálása.lépés: A hallgatók
teljesítményének visszajelzése szóban (fogalomhasználat, koherencia, szakmai alaposság
szempontok mentén).
A történet befejezését a hallgatók írhatják papírra is, de ha szeretnénk ennek nyomait megőrizni vagy kivetíteni a történetbefejezések ismertetésekor, akkor ajánlott digitális felületek használata: pl. az egyetemi LMS rendszer vagy a Padlet (https://padlet.com).